Az egyik legkedveltebb sport, gyermekek számára gyakran ajánlott. Nem ritkán az orvos javasolja. Magyarország sporthagyományokban gazdag kultúrájának egyik alappillére az úszósport. Gondoljunk csak a nagy nevekre Hajós Alfrédtól, Egerszegi Krisztináig hosszú a sor, de ne felejtsük el a vízilabdázókat se, akik hét olimpiáról jöttek haza bajnokként.
Kik vigyázzanak az úszással?
Lényegesen kevesebben vannak azok, akiknek árt az úszás. Nem ajánlott azoknak, akik hosszantartó súlyos bőrbetegsége van. Ezek közül kiemelt jelentőségű az ekcéma, a kiterjedt gombás bőrbetegség, a panaszokat okozó száraz bőr. Ne ússzon a gyerek, ha nemi szervein fertőző betegség jelei láthatók. Kerüljük az úszást epilepszia, és terhelés okozta súlyos asztma esetén is.
Mikor kezdjen úszni a gyerek?
Sokat hallunk a korán kezdhető sportokról. Ezek közül is messze kiemelkedő az úszás, hiszen ma már Magyarországon is elfogadott és közismert a baba-úszás. Jelentősége rendkívül nagy, hiszen egyrészt jó alapozás a későbbi mozgások szempontjából, sokszor már a járás előtt "úszik" a baba! Másrészt a vízzel kapcsolatos félelmek, fóbiák ki sem alakulhatnak, aminek később felmérhetetlen haszna lehet. Általánosságban viszont nagyon fontoljuk meg, mikor kezdje a gyerek és milyen intenzitással a sportot. A kicsik korai túlerőltetésének leginkább lelki következményei lehetnek, hiszen szervezetük a fizikai terhelést nagyon jól tűri. Gyermekeinknek elsősorban testmozgásra, játékra és szórakozásra van szükségük, nem pedig a tűréshatárig fokozott edzésre! Tehát kezdjék minél korábban, de ügyeljünk arra is, hogy jó társaságban, barátok közt, jó edző/pedagógus vezetésével sportoljon a gyermek.
A gepárd az egyetlen állat amely képes 90km/h sebességet is elérni. A gepárd a leggyorsabb állat a földön. Fürgeségét a rugalmas gerincének, kissé a testéhez képest túlméretezetten nagy szívének, tág orrlyukainak, fokozott tüdőkapacitásának és karcsú izmos testének köszönheti. A gepárdok karmai soha nem húzódnak vissza mancsunkba. Segítik az állatokat a különleges sebességük elérésében, a manőverekben és az áldozat szétmarcangolásában.
A világ leggyorsabb embere:
Montgomery 9.78 másodperccel világcsúcsot futott 100 méteren a párizsi atlétikai Grand Prix-döntőben. A tengerentúli sprinter egy századdal javította meg honfitársa, Maurice Greene 1999. június 16-án Athénben elért rekordját. Montgomery 2,0 m/mp-es hátszélben futotta a szenzációs időt, s így most már ő minden idők leggyorsabb férfi 100 méteres futója. A kanadai Ben Johnson - Greene-hez hasonlóan - az 1988-as szöuli olimpián teljesített már 9.79-et, de végül doppingolás miatt ezt az eredményt megsemmisítették. "Nem volt célom, hogy megdöntsem a világcsúcsot, csak Chamberst akartam megverni" - nyilatkozott a fantasztikus verseny után Montgomery.
Különbség:
Montgomery-nek, hogy lefussa a Gepárd távolságát 2 és fél óra kell. És hogy a Gepárd lefussa a 100 métert 4 másodperce van szüksége!Ugye milyen jó lenne, ha mi is így futnánk?? Hát igen. Az embernek szüksége van futásra. Vannak különb világ bajnokok is, mint Montgomery,akik nagyon jó teljesítményt nyújtanak az emberi testből. Bizonyosan a Gepárdnak könnyebb, mert a négy lábbal fut. Elképesztő gyorsasággal! A futás nagyon jót tesz a szervezetünket. A futás sport!
A gyümölcsök általános tápanyag és egyéb összetevői:
A gyümölcsöket két nagy csoportba soroljuk: lédús, friss gyümölcsök és héjas, száraztermésű gyümölcsök. Előbbiek víztartalma 70-90%, utóbbiaké pedig mindössze 6-9%.
Fehérjetartalom
A gyümölcsök fehérjéi (0,1-1,3 g/100 g) nem teljes értékűek, mivel nem tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat. Nitrogéntartalmú vegyületeik alkotóelemei közé tartoznak még a különféle enzimek is, de ezek mennyisége függ a gyümölcs érettségétől és fajtájától.
Szénhidráttartalom
Szénhidráttartalmuk 2-24 g/100 g, tehát tág határok között változik. A citrom szénhidráttartalma például 2,3 g/100 g, a banáné pedig 24 g/100 g. Az egyszerű cukrok közül jellemzően a gyorsan felszívódó és gyorsan hasznosuló glükóz és fruktóz található meg bennük. Ezek az egyszerű cukrok a víztartalommal együtt üdítő, szomjoltó hatásúak. A többi egyszerű cukor (például xilóz, arabinóz, heptulóz, heptóz, oktulóz, monulóz) csak nyomokban fordul elő a gyümölcsökben. Az oligoszacharidok (kettős-, hármas- stb. szénhidrátok) jellemző képviselője a szacharóz. Tartalmaznak még maltózt (például szőlő, banán), melibiózt, és sztachiózt is.
A gyümölcsök élelmi, diétás rostjai (emészthetetlen összetett szénhidrátok) a pektin, a cellulóz, a hemicellulóz, és a pentozán. Az éretlen gyümölcsök emészthető keményítőt is tartalmaznak, de ezek mennyisége az érés folyamán csökken. Kivétel ez alól a banán, melynek keményítő tartalma éretten is megközelítőleg 3 %. A cukoralkoholok közül az almatermésűekben és a csonthéjasokban szorbit található.
Zsírtartalom
A friss, lédús gyümölcsök zsírtartalma alacsony, 0,1-0,3 %. A termések héján található viaszt zsírsavak és magas szénatomszámú alkoholok alkotják.
Szerves savak
A szerves savak elsősorban almasavból, borkősavból és citromsavból állnak. Az almatermésűekre és a csonthéjasokra az almasav, a bogyósokra és a déli gyümölcsökre a citromsav, a szőlőre a borkősav jelenléte jellemző. A borostyánsav és a csersav csak nyomokban lelhető fel bennük.
Vitaminok
A gyümölcsök különböző csoportjaira a C-vitamin és a B-vitamincsoport tagjai, valamint a karotintartalom a legjellemzőbb.
Ásványi anyagok
Jellemzően káliumot, kálciumot, magnéziumot, foszfort, vasat, ezen kívül néhány nyomelemet tartalmaznak.
Flavonoidok
A gyümölcsökre jellemző, hogy nagy számban tartalmaznak flavonoid színezékeket. A flavonoidok fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében, illetve a betegségek megelőzésében. Gyulladáscsökkentő, a ráksejtek kialakulását megelőző hatással rendelkeznek. Magas falvonoid-tartalmú gyümölcsök például az alma, a banán, az eper, a kivi, a körte, a meggy, a sárgabarack, a szeder és a szilva.
A gyümölcsök összetételére jellemző a sokféle fenolvegyület is (0,03 - 1 %). Ezek a szín és zamat kialakításában játszanak szerepet. A gyümölcsök feldolgozása során fémekkel érintkezve komplex vegyületet képeznek és elszíneződést okoznak a félkész- és késztermékekben.
Száraztermésű, héjas gyümölcsök
Fehérjetartalom
Nitrogéntartalmú anyagaik mennyisége 20%.
Zsírtartalom
A száraztermésű, héjas gyümölcsök zsír- és energiatartalma lényegesen magasabb, mint a lédús gyümölcsöké: 50-60 % körül mozog. Zsírsavösszetételükre a linolsav és az olajsav jellemző.
Vitaminok és ásványi anyagok
Jelentős mennyiségben tartalmaznak B1-, B2-, és E-vitamint. A száraztermésű, héjas gyümölcsök ásványi anyagokban gazdag gyümölcsfajták (kálium, kálcium, magnézium, foszfor, cink, mangán, vas).
A gyümölcsök tárolása
A gyümölcsök tárolása két alapvető módon történhet: száraz raktárban és hűtőházban. Legkényesebb gyümölcseink, mint például a málna, cseresznye, meggy, szamóca még alacsony hőmérsékleten is csak egy-két napig tárolható károsodás nélkül. A nyári alma, őszibarack, egres, kajszi megfelelő raktározással egy hétig is egészséges marad.
Több hónapos tárolásra alkalmas a téli alma, a birs és a téli körte. A szabályozott légterű tárolókban, ahol a hőmérséklet, a páratartalom és a légtér gázkomponenseinek összetétele folyamatosan változtatható, a téli gyümölcsök az új termésig eltarthatók.
Az egészség és az egészséges életmód megfogalmazás elég nehéz. Hiszen minden ember különböző, és különbőző igényekkel, testi adottságokkal, és testi igényekkel rendelkezik. Ezért van az, hogy a manapság jelen levő orvosi gyógyítás, orvosi kezelés nem minden embernél éri el azt a kívánt eredményt amire az egyébként átlagos orvosi kezelésnek el kellene érni.
Tehát az egészség és az egészséges életmód eléréséhez óriási szükség van az alapos önismeretre, önmagunk testi-szellemi-lelki igényeire.
1.Egészséges táplálkozás:Magyarországon többnyire zsíros, fűszeres ételeket fogyasztunk. Ráadásul ezeket is rendszertelenül. Köztudott, hogy a napot bőséges, egészséges reggelivel kell kezdeni, majd a nap folyamán még legalább ötször kell táplálkozni, akkor is leginkáb könnyű, egészséges ételeket kell fogyasztani, mint pl. zöldségek, gyümölcsök, színhúsok fogyasztása. Kerüljük a sertés húsok fogyasztását, hiszen a sertéshús jó egy napig van a gyomrunkban és addig hát elnézést a kifejezésért, de addig ott rohad a gyomrunkban. Tehát kerüljük a nehezen emészthető táplálékokat. Bizonyára felmerül az a kérdés, hogy jó és akkor mi lesz azokkal az ételekkel amiket szeretünk és zsírosak, és fűszeresek? Igen, jogos a kérdés, de az egészség és az egészséges életmód szempontjából fontos figyelnünk arra, hogy testünket egészséges tápértékű élelmiszerekkel lássuk el, hiszen a testünket egy egész életre kapjuk. És a cél nem az, hogy tönkretegyük, hanem hogy megfelelő táplálékkal tápláljuk, hogy a testünk a megfelelő egészséges szervezettel, testtel szolgálni tudjon bennünket. Az jó ha sok gyümölcsöt fogyasztunk.
2.Egészséges életmód, mint például: rendszeres pihenés, rendszeres sport, mindezt jó levegőn:A szervezet számára nagyon fontos a napi átlagos 8 óra alvás, de ettől függetlenül természetesen ez is emberfüggő, tehát ha valaki a napi 10 óra alváshoz van szokva, akkor bizony 10 órát kell aludni. Az alvásigényünket nagyon könnyen fel tudjuk mérni, teszteljük magunkat, egy héten át feküdjünk le különböző időpontokban és keljünk fel mindig az átlagos időben. Így a fáradtsági szintünkből ki tudjuk tapasztalni, hogy körülbelül, mennyi az az idő amire szüksége van szervezetünknek a megfelelő alvásmennyiségre. Rendszeres sport: Függően testalkatunktól, mozgási szokásainktól figyeljük meg, hogy mi az a testmozgás és annak mennyisége ami szükséges ahhoz, hogy fittek legyünk. A testmozgás érdekes módon ahelyett hogy energiát venne el, ha egészséges formában űzzük, pont hogy az ellentetjét érjük el. Ha annyit mozgunk amennyire szüksége van a testünknek, akkor nagyon energikusok leszünk és nem fáradtak. A megfelelő testmozgás szükséges az egészség és az egészséges életmód biztosításához.
Fontos a jó levegő is, hiszen az oxigén szükséges a sejtek oxigéncseréjéhez, az agy frissítéséhez, ezért ha lehetséges mindig jó levegőn sportoljunk és ha alszunk előtt szellőztessünk is ki.
Napjába többször pedig menjünk ki a friss levegőre még a munkaidő alatt is, mi gyerekek pedig a szünetekben szívjunk friss levegőt!
Megfelelő mennyiségű víz fogyasztása:A víz számos egészég -es hatásról tett már tanubizonyságot. Ezért is nagyon fontos, hogy rendszeresen napi 2 l folyadékot fogyasszunk. Sokszor emberek csak 20 éves koruktól akarnak így folyadékot fogyasztani, ami bizony nem túl egészség -es, mert ha hirtelen kezdünk el sok vizet fogyasztani az sem jó, mert hirtelen túlterheljük a vesénket, és puffadtságot fogunk érezni.
